Az emberi tevékenységek következtében riasztó mértékben csökkent a biológiai sokféleség, és egyre inkább terheljük az élővilágunkat a legfrissebb felmérések szerint – hangzott el a Biológiai Sokféleség Világnapján rendezett gödöllői konferencián.

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége a 2020-ig terjedő időszakot a Biológiai Sokféleség Évtizedének nyilvánította azzal a szándékkal, hogy a problémakör nagyobb nemzetközi hangsúlyt és figyelmet kapjon. Az Európai Unió 2011-ben – éppen a magyar elnökség ideje alatt – fogadta el a biológiai sokféleség megőrzési stratégiáját, ami minden tagállam számára kötelezően teljesítendő célokat tűzött ki. Az élővilág védelme, az agrárium kérdésköre a természeti értékeinknek, a jó környezeti állapotnak, a hosszútávon fenntartható mezőgazdaságnak és a tájgazdálkodásnak is az alapfeltétele – hangsúlyozta Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Hazánk élővilágának megőrzéséhez, az élelmezés- és élelmiszerbiztonságunk megteremtéséhez alapvető fontosságú hagyományos kultúrnövényeink és haszonállataink a tájegységekhez alkalmazkodott fajtáiban még meglévő változatosságának hosszú távú fennmaradása. Ebben kiemelkedő szerep jut a génmegőrzéssel foglalkozó intézményeknek is. A kitűzött célokat szolgálja és a konkrét feladatkörök megoldását segíti elő – egyebek között – a kormány által márciusban elfogadott Nemzeti Vidékstratégia, amelyben a magyar vadgazdálkodás is jelentős szerepet kapott.